Drága doktor úr!

Mottó: ”Időd meg pénzed arra van, amire igazán akarod”

Manapság mindenki rohan.

Az alkoholista a kocsmába, a nyugdíjas a busz után, a vállalkozó típusú ember a pénz után. Meggyötört arccal próbálja behozni: „ha kimarad, lemarad”… az életből.

Két tévénézés között „tisztára mosott aggyal” vágyik valamire, amit a média sulykolta világunkban eladdig eszébe sem jutott volna megszerezni, de most már soha, senki nem veheti el Tőle…(majd eldobjuk magunktól, amikor egy „sokkal jobb” kecsegtet) Vágyaink tárgyiasulnak.

A magyar férfi lakosság átlagos várható élettartama 64-65 év, a nőké 75-76 év.

A fejlett nyugati világban ez jó 10 %-kall magasabb.

Tán a magyar spermium, illetve a petesejt minőségében rejlene az ennyivel rövidebb ideig tartó életképesség a gazdagabb külföldi országok adataival összevetve?

A „gyártástechnológiát” górcső alá véve ott sem készül más eljárással a jövendő Élet.

Érdekes módon, más kulturális és gazdasági környezetbe helyezve a magyar ember is képes általában produkálni a hosszabb élettartamot.

Az egészséget kapjuk. - Ajándék.

Amíg van – magától értetődő dolog – nem törődünk vele, ingyen van.

És aztán?

Lakást vehetsz –otthont nem. Gyógyszert vehetsz – egészséget nem.

Azért valamit tenni is kell.

A Tiszántúli aprófalvakban családoknál/párkapcsolatokban élőknél végzett szociológiai kutakodás során (Szilágyi Gyula, 2001.) a megkérdezett 36 nő közül „csak” 7-nek volt hiányos az első fogazata, szemben a férfi partnereknél ez a szám 21 esetben takart elhanyagoltságot. ”Ha elmennék az orvoshoz, lehetne új fogam, de akkor a sok jó pénz meg oda. Új gumi kell a traktorra, meg motor a darálóba. Nem a fogaimmal fogok ősszel szántani. Aztán meg erre a kis időre már minek?”

 Ez a szemlélet odáig harapózott, hogy a megelőzésben kételkedők tüdőszűrésre sem mennek el, pedig a népegészségügyi program.

Az orvosok javasolják a magas vérnyomás, cukorbaj, vesebetegségek megelőzésére naponta 1, 5 liter víz elfogyasztását. Messze van a csap? Sokba kerül?

 Átlagos pakli cigaretta 400 Ft. Éves szinten naponta 1 dobozzal számolva ez 146 000 Ft! Sör-bor-pálinka számításokat ki-ki maga házi feladatként elvégezheti elemi matematikai tudás birtokában…

Az egyre inkább kulturális örökségnek tűnő magatartásminták az „átkosból” származó „2 forintos” gyógyszer és „ingyenes orvosi ellátás” következményeként az egészség, mint kincs, leértékelődött: A fizikai munkás anyagi boldogulása érdekében az izületeit, a szellemi dolgozó az érfalait áldozza. És amikor már nagy a baj, csak akkor fordulnak kényszerítő körülményekre hivatkozva az orvoshoz.

A szemléletváltás azt hiszem nagyon lassan fog végbemenni.

Az emberi természetből fakad, hogy a szükségleteire mindenki sajnálja a pénzt, a vágyai teljesítésére könnyebben áldoz. Érdekes módon még senki nem jött ki a fogorvostól diadalittas arccal egy fogtömés után, de egy jól sikerült, szépen csillogó fogpótlás széles mosolyt fakaszt, bár jóval többe került…(mert ugye újra szép vagyok!)

Tehát a dolog nem pénz kérdése elsősorban, hanem a megközelítés mikéntje.

 Ma átlag magyar kutyatartó család évente 9862 Ft-ot költ állatorvosi szolgáltatásra.

A megkérdezettek körében a „csak egy évi veszettségoltás”-tól a gerincműtét és azzal kapcsolatos utókezelés több tízezer forintos díjainak átlagát számolták. (nem tartozik bele az eleségre, pórázra, szájkosárra, és egyéb járulékosan

felmerülő költségek). A mai árakon-durván két karton cigaretta, vagy egy üveg jobb whisky, egy tank benzin, vagy egy „szerencsés gyorshajtás”…

Hihetetlenül kevés a mai gyógyszer árak ismeretében.

 Az először vizsgálatra került idős kutyák harmadának egy vagy több fogrendellenessége volt. A tulajdonosok 78%-a nem is hallott arról, hogy a kutya foga is fájhat… Ezeknek fele meg arról még csak hallani sem akart, hogy ő erre költsön…

 Kipróbálható,

 A Koros Kutyák Karbantartása programunk kapcsán bizonyítható tény, hogy azok az ebek, amelyek fogászati megelőző kezelésben részesülnek, (félévente fogkő eltávolítás ínygyulladás, gennyes gyökerű fog kezelése, foghúzás stb.) átlag 20 %-kal hosszabb ideig élnek, mint társaik. Bárki számára kézzelfogható lesz kutyáján, macskáján keresztül, hogy saját egészségével is érdemes lenne törődni.

 A rendszeresen szervizelt autó is nagyobb biztonsággal közlekedik. Ez mennyire érthető! Fel sem merül (főleg, ha garanciális) hogy valaki kibújjon a kötelező szerviz alól:” nehogy ledobja a szíjat”.  -  Egy új autó???

Az öreg autókat nem hordják szervizbe. ( Jó az úgyis,- annak nincs baja, meg van berhelve- hátha nem lesz vele baj, meg különben is, ha tönkremegy, majd eldobom .)

Pont arra fogok költeni!

És Veled mi lesz? Mikor voltál „gyújtásállításon”? mikor mértek „kompressziót”? a gömbcsuklók kenése is elmaradt! Vagy megvárod, ”mikor hagy ott az úton?”, aztán lehet mentővel szállítani?

 Azok az állattartók, akik évente legalább 3-4 alkalommal felkeresik állatorvosukat, jóval tovább tartó és magasabb szintű életminőséget tudnak adni kedvencüknek.

Negyedéves „szerviz”-alkalmával van idő konzultációra, az addig összeírt kérdések megtárgyalására, a szükséges vizsgálatok és beavatkozások elvégzésére.

  (És akkor majd eszébe jut a boldog tulajdonosnak, hogy még „azt a csavart is húzza meg, az ott zörög, már régen ki akartam cserélni”… stb. szóval azokat az aprónak látszó dolgokat is orvosolni lehet, amiért –különben nem ment volna állatorvoshoz a gazdi).

A törődést meghálálja az élet.

Belőled is csak egy van!

Ennek szellemében kellene áttekintenünk, hogy mi a fontos valójában?

Karácsonykor, ha visszanézel,
        keseruséget és szánalmat érzel,
        hogy nem volt erőd többet tenni,
        társaidat jobban szeretni.

Az Ünnep pedig eljön.

A Csillag megszületett .

A bölcs emberek, a Napkeleti Háromkirályok meg elindultak megkeresni a Messiást hogy imádják. Követték a csillagot és eljutottak Betlehembe, ahol megtalálták a kisded Jézust és édesanyját Máriát. Istennek kijáró ajándékul aranyat, tömjént és mirhát nyújtottak át ajándékul.

A karácsonyi ajándékozás azóta a  szeretet megnyilvánulása. Az összetartozás, az egymást féltő, az egymásért aggódó szeretet jelképe.

 -(Szerencsés esetben nem a versenyszellem vezérli, de követve a bölcseket, ajándékozáskor nagyot nem tévedhetsz valami illatanyaggal, vagy ékszeres dobozkával imponálsz a kiválasztottnak.)-

A jószágok meg csak bámultak a jászol szélén...

Igaz, ők  bemelegítették az istállót lihegésükkel, saját férőhelyüket osztották meg a befogadott Családdal, hallgatták a csecsemő OAÁÁ-zását, de mint tudjuk Szent Pál óta, az igazi szeretet nem hivalkodik...

Ha életünkről és törekvésünkről elgondolkodunk, úgy azt látjuk, hogy majdnem minden munkánk és kívánságunk más emberek létével függ össze. Olyan ételeket eszünk melyeket más emberek készítettek, olyan ruhadarabokat hordunk amit mások készítettek, és olyan házakban élünk melyeket más keze épitett. A legtöbb dolgot amit tudunk és hiszünk, más emberek közölték velünk, olyan nyelven amit megint csak mások alkottak .A születése pillanatától magára hagyott egyén olyan mértékben maradna állatiasan primitív, hogy azt még csak elképzelni is nehezen tudjuk. Elvileg tehát helyes, hogy azokat halmozzák el a legtöbb szeretettel akik az ember és az emberi élet megnemesítéséhez legtöbbet járultak hozzá. Ha az ember tovább kutatja milyenek is ezek az emberek, néha nehézségekbe ütközik: politikai, vagy vallási vezetők tekintetében nagyon kétséges, hogy több jót, vagy rosszat tettek-e.

Az Adventi Várakozásban mindenki az Ünnep szebbé tételén serénykedik. Ilyenkor még az önmaga körül forgó ember tekintete is a másik irányába kéne, hogy forduljon: mit adhatnék neki, minek örülne?

Igazán akkor szép a Karácsony, ha nem csak közvetlen szeretteink felé fordulunk, hanem azok irányába, akik közvetlen hiányt szenvednek. Ne mindig a haszonelvűség uralkodjék.

A csíki székelynél szenteste (dec.24) együtt megy a család templomba, majd az esti misét követően otthon a megterített asztalnál együtt fogyasztják el a sült húsból, sült pulykából, hurkából, mákos és diós beigliből, álló ünnepi vacsorát a "Mária radináját". Számos faluban jellegzetes karácsonyi étel a "tűrt hús". Az  Advent előtt levágott disznó hájának hártyáját darált hússal töltik meg, majd pecsenyehúst húznak bele, és az egészet összevarrva felfüstölik. Szentestére ezt a töltött húst főzik meg, és a levében főtt burgonyával "pityókával" tálalják. A karácsonyi asztal maradékát szent ételként őrzik, és a morzsákból - a jó szaporulat érdekében - az állatoknak is szórnak. Régen Csíkban  az éjféli miséről hazatérve mindenki "gúnyát" cserélt, sőt még "fejért" (fehérneműt) is. Majd az állatok megkapták a "Mária radinát" . A kéredző állatok, lovak a legjobb tanoroki sarjút (az első kaszálású zsenge széna) kapták, a majorságnak - égő viharlámpák mellett - búzát adtak, "disznyóknak" pedig meleg ételt, amibe a darának a "lángját" (finom porát) hintették bele. A család csak azután ülhetett asztal mellé, ha a gazda minderről meggyőződött. Ez azért volt így, mert a megszületett Jézus is ajándékot kapott a három királyoktól. Ne feledkezzünk meg a kutyáról sem. Aki gazdájának minden mozdulatát  követi, nem lehet olyan fáradt, hogy farokcsóválva ne örülne, ha az megérkezik és lelkendezve vakkant. Tanuld meg tőle: szeretni nem egy hálás feladat, de jó érzés.

Ennek szellemében kívánok mindenkinek boldog Ünnepet!

Egon az állatorvos